Közzétéve:
Mikor lehet kútfúrásra is pályázni az öntözésfejlesztési pályázatok keretében? Nézzük meg a legfontosabb feltételeket.
Az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági beruházások” pályázata igazi lehetőség azoknak, akik szeretnék modernizálni öntözési rendszereiket, növelni a vízhasználat hatékonyságát, és fenntarthatóbbá tenni gazdaságukat. Bár elérhető egy nagyobb, akár 5 milliárd forintos támogatási program is, ebben az anyagban a kisebb, maximum 200 millió forintos pályázati lehetőséget mutatjuk be, amely ugyancsak jelentős segítséget nyújthat a gazdálkodóknak.
Pályázati kód: KAP-RD12-RD01c-2-24
Öntözésfejlesztési pályázatok jogosultság
Kik jogosultak pályázatot benyújtani?
- Mezőgazdasági termelők, akik az elmúlt üzleti évben legalább 10 000 eurós STÉ üzemmérettel rendelkeztek, vagy árbevételük 40%-a mezőgazdasági tevékenységből származik.
- Mezőgazdasági szövetkezetek, amelyek tagjai igazolják az üzemméretet és a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevételt.
- Államilag elismert együttműködések, mint termelői csoportok, termelői szervezetek és fenntartható vízgazdálkodási közösségek.
- Gyógynövénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások, amelyek gyógynövény-termékeikből származó árbevételük meghaladja az összes árbevétel 40%-át, és legalább három partnerrel szerződéses viszonyban állnak.
⇒ Miben tudunk önnek segíteni?
Támogatható tevékenységek
Milyen öntözési fejlesztéseket támogat a pályázat?
- Meglévő öntözőberendezések modernizálása és víztakarékos technológiák bevezetése.
- Új öntözővíz-szolgáltató rendszerek kiépítése, kapcsolódó műtárgyak korszerűsítése és bővítése.
- Távvezérelt/automatizált öntözési rendszerek fejlesztése.
Mi támogatható a vízvisszatartás terén?
- Csapadékvizek összegyűjtésére szolgáló tározók létrehozása a későbbi felhasználásra.
- Természetes szűrőmezők és felszín alatti tározók kialakítása, amelyek csökkentik a csapadékvizek tápanyagterhelését.
Mi tartozik a meliorációs és vízfelhasználás-hatékonyságot javító tevékenységek közé?
- Meliorációs munkák és mezőgazdasági területekhez kapcsolódó utak építése.
- Vízvisszatartási rendszerek telepítése a mezőgazdasági termelés hozamstabilizálása érdekében.
Milyen zöld beruházások támogathatók?
- Megújuló energiaforrások (nap- és szélenergia) alkalmazása az öntözőrendszerek energiaigényének fedezésére.
- Alacsony hatásfokú szivattyúk cseréje energiatakarékos megoldásokra, amelyek legalább 10%-os energiahatékonyság-javulást eredményeznek.
Pályázati időszak és támogatási feltételek
Mikor lehet benyújtani a támogatási kérelmeket?
A kérelmek benyújtása 2024. novembertől kezdődően, több szakaszban, 2025 végéig folyamatosan lehetséges. ( Jelenleg nincs még kint a végleges kiírás) Minden szakaszban egy pályázat nyújtható be, de különböző célterületekre is lehet pályázni.
Mekkora támogatási összeg igényelhető?
A vissza nem térítendő támogatás maximális összege 200 millió forint, amelyből az előleg legfeljebb a támogatási összeg 25%-a, de maximum 50 millió forint lehet.
Mennyi idő áll rendelkezésre a megvalósításhoz?
A támogatott beruházások megvalósítására a támogatási okirat véglegesítését követően legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre.
Öntözésfejlesztési pályázatok -költségkeret és további követelmények
Mennyi a teljes költségkeret?
A felhívás keretösszege 16,5 milliárd forint, amelyből:
- 16,1 milliárd forint öntözésfejlesztési beruházásokra,
- 0,4 milliárd forint zöld beruházásokra van elkülönítve.
- Kisebb pályázatok esetén 900-1000 db. pályázat támogatására lesz elég forrás.
Kútfúrás és vízjogi engedélyek
-
Van-e szükség vízjogi engedélyre kútfúrás esetén, ha korábban nem volt öntözés az adott területen?
Amennyiben a támogatási kérelem új öntözőberendezések vagy új öntözővíz-szolgáltató művek létrehozását célozza meg, és ezek az öntözött terület nettó növekedését eredményezik, a kérelemhez kötelező csatolni a végleges vízjogi engedélyt. Ez a dokumentum igazolja, hogy a tevékenység jogilag engedélyezett, és a hatóságok jóváhagyták. - Miért szükséges a végleges vízjogi engedély az öntözött terület növekedése esetén?
A vízjogi engedély biztosítja, hogy a tervezett tevékenységek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, és nem veszélyeztetik a vízkészletek fenntarthatóságát. Az engedély megléte szükséges ahhoz, hogy a hatóságok biztosak legyenek abban, hogy a vízkivétel nem károsítja a víztestet és a környezetet. - Milyen feltételek mellett adható meg a támogatás öntözésfejlesztési tevékenységekre? A támogatás csak akkor adható meg, ha az öntözött terület növekedését okozó tevékenységek olyan víztesteket érintenek, amelyek a legutóbbi vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint nem kaptak „jónál rosszabb” minősítést a vízmennyiséggel kapcsolatos problémák miatt.
Öntözésfejlesztési pályázatok-érintett víztestek és hatásuk
- Mi az a „jónál rosszabb” minősítés, és miért fontos?
A „jónál rosszabb” minősítés azt jelenti, hogy az adott víztest vízmennyiségi szempontból nem megfelelő állapotban van, például túlhasznált vagy csökkent vízkészletekkel rendelkezik. Ha egy víztest ilyen minősítést kapott, további vízkivétel, p
éldául öntözés, nem támogatható, mivel ez tovább ronthatná a víztest állapotát. - Milyen víztestek érintettek lehetnek egy öntözési projektben?
Az érintett víztestek lehetnek felszíni víztestek, mint folyók, tavak, patakok, vagy felszín alatti víztestek, mint például talajvíz vagy kutak. Ezekből a víztestekből nyerik az öntözéshez szükséges vizet, vagy ezekre lehet hatással a projekt. - Miért nem támogatható az öntözés olyan víztestek esetében, amelyek „jónál rosszabb” minősítést kaptak?
Az ilyen víztestek már vízmennyiségi problémákkal küzdenek, például túlhasználat vagy csökkent vízkészletek miatt. További vízkivétel tovább rontaná a helyzetet, ezért az ilyen víztestek esetében az öntözési projektek nem támogathatók. - Mi történik, ha a támogatási kérelem olyan víztestet érint, amely „jónál rosszabb” minősítést kapott?
Ebben az esetben a támogatási kérelem nem támogatható, mivel a víztest állapota nem felel meg a fenntartható vízgazdálkodási követelményeknek. További vízkivétel veszélyeztetheti a víztest regenerálódását. - Hogyan ellenőrizhető, hogy egy víztest milyen minősítést kapott?
A víztestek minősítését a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza, amely rendszeresen felméri a víztestek állapotát különböző szempontok, például vízmennyiség és vízminőség alapján. - Mi az az érintett víztest?
Az érintett víztest olyan felszíni vagy felszín alatti víztest, amelyre a tervezett öntözési tevékenység hatással lehet. Lehet ez folyó, patak, tó (felszíni víz), vagy talajvízbázis (felszín alatti víz). Az érintett víztest az a vízforrás, amelyből az öntözéshez vizet vesznek ki, vagy amelyre a tevékenység hatással lehet, például a vízminőség romlása vagy a vízkészlet csökkenése révén. - Ha eddig nem volt öntözés, az új öntözés növekedést jelent?
Igen, ha eddig nem volt öntözés, az új rendszer telepítése nettó öntözésnövekedést jelent. Ebben az esetben a nem öntözött terület most öntözés alá kerül, ami növeli a vízfelhasználást és az öntözésbe bevont terület nagyságát. - Mit jelent, ha egy víztest „jónál rosszabb” minősítést kapott?
Ez azt jelenti, hogy a víztest állapota, különösen a vízmennyiséggel kapcsolatban, nem felel meg a fenntartható gazdálkodási követelményeknek. A víztest túlhasznált, csökkent a vízkészlete, vagy egyéb problémák miatt nem képes fenntartani a kívánt mennyiséget és minőséget, így további vízkivétel, például öntözés, nem ajánlott. - Hány víztest lehet egy megyében vagy településen?
A víztestek száma változó, függ a terület természetes vízfolyásaitól és talajvízrétegeitől. Egy megyében akár több tucat víztest is lehet, amelyek közül néhány nagyobb folyókhoz vagy tavakhoz tartozik, míg mások kisebb patakokhoz vagy talajvízrétegekhez. Egy településen akár csak egy vagy két víztest is lehet, de ha több folyó, patak vagy kiterjedt talajvízréteg található a területen, ennél több is lehet. - Miért fontos az érintett víztest minősége egy öntözési projektben?
Az érintett víztest minősége meghatározza, hogy az adott vízforrás alkalmas-e öntözési célokra. Ha a víztest „jónál rosszabb” minősítést kapott, akkor az öntözési projekt negatív hatással lehet a víztestre, csökkentve a víz mennyiségét vagy rontva a minőségét, ami hosszú távon károsíthatja a környezetet és a mezőgazdasági termelést. - Hogyan befolyásolja egy öntözőprojekt a víztestet?
Egy öntözőprojekt többféleképpen is befolyásolhatja az érintett víztestet: csökkentheti a vízmennyiséget, ha a kivett víz mennyisége meghaladja a természetes utánpótlódást, vagy rontja a vízminőséget, ha az öntözés során használt anyagok (például műtrágyák) beszivárognak a víztestbe. - Mikor kell figyelembe venni a víztest minősítését egy öntözési pályázatnál?
A víztest minősítését a tervezett öntözési tevékenység megkezdése előtt figyelembe kell venni, különösen akkor, ha a vízkivétel jelentős hatással lehet a víztestre. Ha a víztest nem felel meg a fenntarthatósági követelményeknek, a vízhasználat korlátozása vagy alternatív megoldások keresése lehet szükséges. - Mekkora víztestek kapcsolódnak egy öntözőterülethez?
A víztestek mérete jelentősen változhat. Egy öntözőterülethez tartozó víztest lehet egyetlen folyó vagy patak, amelyből az öntözéshez szükséges vizet kinyerik, de több kisebb víztest is érintett lehet, ha a terület több forrásból vagy különböző talajvízrétegekből használ vizet.
Környezeti hatásvizsgálat szükségessége
- Mikor van szükség környezeti hatásvizsgálatra?
Függetlenül attól, hogy mekkora területről van szó, ha a beruházás az öntözött terület növekedéséhez vezet, akkor kötelező legalább egy
olyan eljárást lefolytatni, amely a környezeti hatások vizsgálatára irányul. Ez biztosítja, hogy a projekt környezeti szempontból fenntartható legyen. - Hogyan határozzák meg a környezeti hatásvizsgálat típusát és mértékét?
A vizsgálat típusát és mértékét a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 1. és 3. számú mellékletei alapján kell meghatározni. Ezek a mellékletek tartalmazzák azokat a feltételeket és küszöbértékeket, amelyek meghatározzák, hogy milyen típusú projektekre milyen szigorú környezeti vizsgálatok vonatkoznak. - Mi a környezetvédelmi hatóság szerepe a vízjogi engedélyezési eljárás során?
Ha a projekt vízjogi engedélyt igényel, akkor a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása döntő fontosságú. Ez az állásfoglalás tartalmazza a végső útmutatást arra vonatkozóan, hogy milyen környezeti feltételek mellett valósítható meg a projekt.